Táborunk utolsó napját kezdtük meg, és igen sok tennivaló várt ránk. 9 órától még egy könnyed edzést vezényeltem a fiúknak, bemelegítésnek játékos feladatok, aztán folyamatos csapat és térfélváltással u.n. california nevű öt-öt elleni ját

Article Pic

egy hét képekben

Táborunk utolsó napját kezdtük meg, és igen sok tennivaló várt ránk. 9 órától még egy könnyed edzést vezényeltem a fiúknak, bemelegítésnek játékos feladatok, aztán folyamatos csapat és térfélváltással u.n. california nevű öt-öt elleni játék. Mivel sokan itt találkoztak ezzel a feladattal először, el is neveztük a játékot Balatonszemesnek…. Ha már helyiség név a feladat neve.
Igen csak hűvösre fordult az idő a délelőtt folyamán, reménykedtünk, hogy megússzuk a záport a visszavezető utón. Ez is sikerült, így szárazon kezdhettünk a következő nagy feladathoz, a bepakoláshoz, és takarításhoz. Nem volt túl sok időnk a dologra, hiszen délben még egyszer, a már megszokottan finom ebéd gőzölgött az asztalon.
Ekkora már több szülő is megérkezett, hogy a hazautazásban segédkezzenek. 1 óra után nem sokkal az utolsó Kaszás csemete is elhagyta a tábort, búcsút intve a Balatonnak. Nem maradt más hátra, mint hogy Kasza barátommal megigyuk jól megérdemelt kávénkat, majd mi is Óbuda felé vettük az irányt.
Ma a szokásosnál is on-lineabb módon közlöm az eseményeket. (igaz egyetemi rekreáció tanárom az on-line kifejezést használta a görkorcsolyára is, pedig az in-line –egy soros-) Kasza Bá duruzsolása, és még balatoni látkép mellett az autópályán írom, és közlöm a tábort összefoglaló sorozat utolsó darabját!
Szeretném megköszönni a táborban résztvevő srácoknak, hogy vakációjuk utolsó hetében ennyi megpróbáltatást vállalva eljöttek az edzőtáborba, és becsülettel végig dolgozták a hat napot. Biztos vagyok benne, hogy mindenki hasznára vált, és kellemes élményekkel térnek majd haza.
További köszönetet érdemelnek a szülők, akik lehetővé tették a fiúk számára a részvételt.
Jövő héttől folytattuk a megkezdett munkát, egy összeszokottabb sokat ügyesedett csapattal!

Hatodszor is „kiugrottunk” az ágyból és nekivágtunk, hogy a tábor adta lehetőségeket kihasználva fejlesszük kosárlabdatudásunkat. Eme nemes cselekedetünket ma kezdtük a legkorábban, hiszen félnyolckor már a teremben oszthattam szokásos dobó feladataimat.
Éreztem, hogy a brigád igencsak kimerült a hét megpróbáltatásaitól, és a főleg koncentrálást igénylő gyakorlatok csak igen nehezen voltak megvalósíthatóak. Küzdünk, küzdünk, de a lelki világunkat is palléroznunk kell.
Az edzés után végig szurkoltuk a kadett II. csapat feledhetetlen mérkőzését és együtt örültünk a felemelő győzelemnek. Majd jöhetett a megérdemelt finom ebéd, és a hosszúra nyújtott csendes pihenő.
5:30-tól hallatszott újra labdáink pattogása, és egy igen felemás edzés következett. Az elején a napi kisiklások miatti büntetéseket futottuk le, amely teljesen jól sikerült. Aztán jöttek azok a fránya, sok odafigyelést igénylő feladat sorok és bizony hanyatlott az intenzitás, és az eredményesség. Az edzés végi játékon is érezhető volt a kimerültség. Végig gyűrtük a foglalkozást, de csak nyomokban tudtunk igazán jót csinálni.
Természetesen ma sem maradt el a csobbanás a Balcsiban. Jött a vacsora, utána a győzteseink elfogyaszthatták jól megérdemelt pizzájukat.
Az utolsó estét egy meghitt kis beszélgetéssel zártuk. Remélem a hosszú fárasztó tábor meghozza gyümölcsét, és hazatérve minden résztvevő profitál az itt eltöltött 1 hétből!

Ötödször virradt fel a szikrázó nap Balatonszemes egén mióta megérkeztünk. Mivel a társaság igen sok kemény edzésen van már túl, ezért Kasza Bával gondoltuk csütörtök délelőtt kicsit lazítunk a gyeplőn.
Az időjárás a kegyeibe fogadott minket, és így remek körülmények között rendezhettük meg strandfoci bajnokságunkat. 4 csapatot alakítottunk, a kadett, és a gyerek csapatból vegyesen szereplettük a játékosokat minden gárdában! A jó kedv mellett a sport érték sem maradt el, mindenki futott, hajtott rendesen.
A szép cselek, gólok mellett a műesések, színészkedések sem maradhattak el, sőt néha egy-két káromkodás, talán köpés is villant, csak hogy autentikusabb legyen a hangulat…
A végső győzelmet 100%-os teljesítménnyel, és mindössze egyetlen egy kapott góllal a: Csonka Botond, Egyed Krisztián, Foitl Gáspár, Horváth Győző, Menyhárt Áron, Teszárik Ádám, Tuska Péter, Zele Zoltán alkotta alakulat érdemelte ki, az erkölcsi elismerés mellé két pizza is dukál!
Rövid pancsolás után jött az ebéd, majd csendes pihenő és egy elég kemény, szigorúan védekezésre kiélezett edzés 2-től. Jól dolgoztak a srácok, megérdemeltek egy fagyit útban a part felé! A Balatont ezúttal mi is segédeszközként vettük igénybe, és egy félórás futós, mozgás koordináció fejlesztő mozgást tartottunk a habok között.
öhetett a várva várt vacsora, melyet ez idáig nem méltattam, pedig szállásunk konyhája nagyszerű! Igazat állított Takács József polgármester, amikor a település honlapján olvasható köszöntőben ezt írja: „hagyományos magyar ételekkel, és a legkülönfélébb specialitásokkal kedveskedünk az ide látogatóknak.”
Vacsora után kolosszális rendrakás volt a feladat a társaság részére, hiszen az utóbbi két napban, a szobákban eluralkodott állapotok miatt, kisebb pestis járványtól tartottam!
A takarodó időpontjára minden megtisztult, a fiúk ismét bizonyítottak, tudnak ők, ha akarnak! Holnap neki vágunk utolsó teljes napunknak, ahol továbbra is a kosárlabdáé lesz a főszerep.
A negyedik napra cikksorozatunk is megérett arra, hogy az egérrel görgetés hatásaként elszenvedhető ínhüvelygyulladástól megkímélje visszatérő olvasóinkat. Ezek után a tábor történéseit fordított sorrendben olvashatják majd, mindig az aktuális nap eseményei szerepelnek legelöl.

A szerdai napot ismét korán kezdtük, korábban, mint tegnap. 8 órától vonultunk be a terembe, és másfél órán át csak dobó feladatokat osztottam ki a játékosoknak. Ezeket nagy kedvvel ügyesen végre hajtották, az edzés végén szokásos gyilkos futásról, és védő lábmunkáról ez már nem mondható el. Nem volt örömujjongás, amikor labda nélkül az alapvonalra tereltem a társaságot.
Ebéd után hosszabbra nyújthattuk a csendes pihenőt, ami alaposan ránk is fért már. A délutáni edzés a bemelegítés után teljes egészében az egy-egyről szólt. Bajnoki rendszerben játszottunk az egész foglalkozás alatt. Mindenki játszott mindenki ellen, ellenfelenként 3 támadás-3 védekezés állt a játékosok rendelkezésére, hogy megmutassák tudásukat. A küzdelmeket Kalanovics Zoli nyerte, Ollári Szebi és Csonka Boti előtt. Mindenki jól teljesített, láttam a szándékot, hogy használjuk az újjonan elsajátított dolgokat. Mindenkinek gratulálok!
A vacsorát követő szabad foglalkozás után, egy kicsit a srácok fejébe szerettem volna belelátni, és dolgozatszerűen írásban kértem válaszokat, kosárlabdához, csapathoz, edzéshez fűződő viszonyukról. Bizony tudtam meg érdekességeket! Egy kis írdogálós könnyed feladattal zártuk az estét, ami bizony igazán jó hangulatot teremtett lefekvés előtt.
Holnap lazább program vár a csapatra, ők még nem is tudják mit terveltünk ki számukra… De bizonyára élvezni fogják!

Harmadik napjára virradt kosárlabda edzőtáborunk. A csarnokig tartó reggeli séta mindenképpen jót tett éberségünknek, így 9 órától a tegnapihoz hasonlóan felettébb jóízűen fejlesztgettük egyéni képességeinket. Az én tűrő képességemen már nem igazán tudtam mit fejleszteni, ennek okán jó pár büntető fekvőtámaszt nyomott a társaság, de lényegesen kevesebbet, mint tegnap, javuló tendencia.
Edzés után a szokásosnak mondható ebéd, és rövid pihenő kombó következett, és kettőtől ismét kosárcipőben feszítettünk a pályán. A tegnapi edzés után még mélyebbre merültünk az egy-egy elleni játék rejtelmeiben. Ebből a mélységből egyeseket mentőknek kellett kimenteni, bizonyára túl sok volt az újdonság, de hát az élet nem habos torta….
Érdekes, hogy akadt, aki nem igazán volt képben táborunk helyszínével kapcsolatban, hiszen amikor bejelentettem edzés után, hogy mindenki vegyen fürdőnadrágot, és irány a strand, valaki megkérdezte: „medencébe, vagy van itt valami tó?” Igen, tehát van itt egy tó, és ha már itt van, akkor 2 órát lubickoltunk is benne.
Az edzés, és fürdőzés után nem volt kétséges, hogy mindenki még az asztalterítőt is megette vacsorára. A napból nem maradt más hátra, mindössze végigszurkolni a Loki történelmi jelentőségű BL mérkőzését, amely mindenki legnagyobb örömére fergeteges győzelemmel zárult, így a hajdú-bihari csapat a BL főtáblájára került. De ez a Debrecen gondja, mi a Gyermek bajnokságban szeretnénk jól szerepelni, ezért mindent el is követünk, holnap újra nekivágunk!

A második nap reggelén meglepetésemre mindenki igen ébernek tűnt, és páran az ébresztő időpontja előtt egy órával már a folyosón zajongtak. Reggeli után várt minket a terem, ahol 9 órától egyéni képességet csiszolgattuk, labdabiztosság, labdavezetés, dobás volt a fő csapásvonal.
Az edzés vége és az ebéd között mindössze 35 percet kellett volna a társaságnak nyugodtan eltölteni, mivel ez nem sikerült, és a kora reggeli vircsaft sem nyerte el maradéktalanul a tetszésemet, ezért kénytelen voltam a szobák előtt a folyosón rögtönözni egy kis statikus erőfejlesztő edzést. Mennyivel jobban esett az ebéd…!?
Csendes pihenőre nem sok időnk maradt 2-től újra kosár pályán voltunk, rengeteg egy-egy gyakorlat után 5-5 elleni játék szerepelt a menüben.
Örömünkre szolgált, hogy vacsora előtt átköltözhettünk véglegesnek mondható szálláshelyünkre, berendezkedésünk után az estebédet már a Pillangó gyermeküdülőben fogyasztottuk el.
Esti program gyanánt 20 kérdésből álló kosárlabda kvízt rendeztünk, melynek végső győztese hatalmas csatában, csak hosszabbítás során hódíthatta el a trófeát, és a vele együtt járó díjat.

Megkezdődött a Gyermek Dűlő és Békás csapat közös edzőtábora Balatonszemesen. De miért is indult volna könnyen…? Kezdetben az a tény borzolta az idegeket, hogy mini vakációmról képes leszek e egyáltalán emberi időben hazatérni. A Balaton északi partjának egyik gyöngyszemről igyekeztem vissza Óbudára, hogy a csapattal visszautazhassam a déli part gyöngyszemére. Utamat a létező összes akadály korlátozta, de végül félórás késéssel a megbeszélthez képest sikerült a Kaszás csarnok elé érnem. Még egyszer elnézést kérek, hogy mindenkit megvárakoztattam.
4 óra helyett, így fél 5 után vágtunk neki az útnak autókkal, szeretném megköszönni a szülői segítséget, ami ilyen kényelmessé tette az utazást
Megnyugodtak ugyan a kedélyek, de sajnos nem egészen egy órán át élvezhettem Kasza Bá vezetési virtuozitását… Siófok magasságában kaptam ugyanis a telefont a szemesi tábor vezetőjétől, hogy ők bizony csak hétfőn számítottak ránk, így egy éjszakát ideglegesen egy másik szálláson kell töltenünk, és csak holnap költözhetünk végleges helyünkre, ahol be is rendezkedhetünk a hét további részére.
Ez a tény nem igazán zavart bennünket, kielégítő elhelyezést és remek kosztot kaptunk. Pár perc alatt akklimatizálódtunk, és este fél kilenctől egy könnyed futós, védőlábmunkás atlétikai mozgással kezdtünk neki a munkának a Balaton partján.
A tréning hatásfoka megfelelő volt, takarodó után egyik szobából sem hallatszott más, csak szuszogás, horkolás. Kosárlabda tudásunk fejlesztése mellett fő célként holnapra is ugyanezt tűztem ki. Remélem sikerül elérni…

By tiba