2009. augusztus 23-án reggel indultunk edzőtáborozni Dömsödre, mintegy 60 km-re Budapesttől. A buszos segítséget odafelé Lala apukája segítette és Blaskovits Laci apukája, visszafelé 29-én délután pedig Blaskovits Laci anyukája, a busz helyett pedig Zsombor és Bence szülei segédkeztek, amit ezúton is kösz
2009. augusztus 23-án reggel indultunk edzőtáborozni Dömsödre, mintegy 60 km-re Budapesttől. A buszos segítséget odafelé Lala apukája segítette és Blaskovits Laci apukája, visszafelé 29-én délután pedig Blaskovits Laci anyukája, a busz helyett pedig Zsombor és Bence szülei segédkeztek, amit ezúton is köszönök.
Az edzőtáborban egy csónakházban volt a szállásunk, ami koránt sem volt 5 csillagosnak nevezhető, de arra, hogy a napi mintegy 6,5 órai termi edzés után megpihenhessünk, tökéletesen megfelelő volt. A szálláson Joli néni és Erzsi néni főzött ránk, és igyekezett nekünk olyan finom ennivalókat készíteni, amivel bíztam benne, hogy az edzőtáborban képesek leszünk koncentráltan és jól dolgozni. Nem lehetett panaszunk az adaggal sem, így gyakorlatilag az esti edzés után mindenki tudott "pót vacsorázni" is.
Ennek ellenére az edző táborunk felemásra sikeredett, de mire véget ért, addigra végre mindenki igyekezett jól dolgozni, így ha nem is abban az ütemben, ahogyan eredetileg elterveztem, de haladtunk előre… Hiába mondtam, hogy aki jól dolgozik, azt felviszem az NBI-es edzőmérkőzésre, mert sokakban ez sem hagyott mély nyomot, és nem sok minden változott a hozzáállásában…
Minden esetre az edzőtábor végére sikerült talán megtalálnotok a helyes utat, és bízom benne, most már nem fogjátok ezt az utat szem elől téveszteni. Ahhoz, hogy az év elején kitűzött 8-as országos döntőt elérhessük, rengeteg koncentrált munkára, tiszteletre, alázatra, akaraterőre és belső motivációra lesz szükségetek. Amennyiben ez megvan, úgy ígérem, én mindent meg fogok tenni azért, hogy ezt a kitűzött célt elérjük, gyerünk fiúk, hajrá kKaszások!
