{mosimage} Van olyan sportolónk akinek a szüleit  már akkor ismertem, amikor a gyermekáldásról a szülők csak a holdas éjszakákon beszélgettek. Van olyan is, akinek a  szüleivel akkor beszélgettünk először a kosárlabdáról, amikor az anyukája váradós volt vele. De olyan akinek az apja is  játszott a KASZÁSOK  NB I /B-osztályú csapatában, meg  a  gyerek is,   el eddig   csak egy van  a Kis Csorbi. 

Csorba Tamás  a Debrecen ellen lépett pályára a KASZÁSOK felnőtt férfi  NB I es csapatának  színeiben. Összesen nyolc percet volt játékban, szerzett két lepattanót ütött egy faultot, adott egy aszisztot. Ennyi fog állni róla  a magyar kosárlaba kiválóságainak aranyozott kötésű csatos  könyvében, ahol egy „karrier története „cím alatt  a nagyhírű  CSORBA TAMÁST méltatják majd. ( Reményeink szerint !) Azt már valószínű elfogják felejtetik,   hogy azon az első meccsen  ott volt az Öreg Csorba (Zoli) sárga (Kaszás ) pólóban, meg az egész család, és kezüket tördelve drukkoltak a gyerekért.

 

Csorba  Tanár úr,  három szezonon keresztül volt meghatározó játékosa a KASZÁS-nak és döntő része van abban, – másokkal együtt – hogy a csapat magasabb osztályba jutott. Ha egyszer  valaki kiszámítaná hogy a kis Csorbi  szutykos büdös zoknijait hányszor kellet  kimosni amíg a gyerek  idáig eljutott…   Annak csak a jóisten a megmondhatója. Meg talán a Kis Csorbi  anyukája, aki ott ült a kényelmetlen padon a férje mellett, és  boldog büszkeséggel nézte fiát.

 

Török F.

 

By admin