Nos sokat gondolkodtam, hogyan is számoljak be az edzőtáborunkról… végül is a következőre jutottam…

Mi a többi csapattól eltérően 19-én de csak 18-an:) „hajnali” 8 órakor indultunk volna autókkal, ha mindenki oda ért volna pontosan, azonban így sem volt gond, mert

Nos sokat gondolkodtam, hogyan is számoljak be az edzőtáborunkról… végül is a következőre jutottam…

Mi a többi csapattól eltérően 19-én de csak 18-an:) „hajnali” 8 órakor indultunk volna autókkal, ha mindenki oda ért volna pontosan, azonban így sem volt gond, mert 10 órára már mindenki elfoglalhatta pompás, remek szálláshelyét. Ezek után rövid megbeszélés, és 11-kor már el is kezdtük az edzést, amit majdan egy jó ebéd, csendes pihenő követett. Délután 4 órakor újból pattoghatott a labda, majd vacsora, s este fél 9-től egy jó kis játék, ahol kipróbáltuk a nap során megtanultakat… majd 22:30-kor takarodóval ünnepeltük meg a napunkat.

Másnap kiderült, hogy a már harmadik hete korán reggel kezdődő edzés segített abban, hogy az urak reggel 6:30-kor fel tudjanak kelni, node mindez csak pár napig volt igaz… Az urak még eleinte csak-csak könnyedén abszolváltak a korai kelést, de később már egyre nehezen, köszönhetően a késői elalvásnak. Ettől függetlenül könyörtelen voltam, s 7 órától egy jó kis dobótechnika fejlesztő edzést tartottunk, amit 8:15-kor egy jól megérdemelt reggeli követett. Ezek után az edzések menetrendje tulajdonképpen változatlan maradt a korábbi naphoz képest.

Naivan azt hittem, hogy a viszonylagosan nagy terhelés és a korai kelés segít majd abban, hogy az urak este legalább a második-harmadik naptól kezdve 10 óra körül kidőljenek, de tévedtem…

Az edzések monoton egyhangúságát a jó kis délelőtti ugráló kötelezés, és a szerda ebéd utáni helyi strand törte meg, mivel a többség ide szeretett volna menni az uszoda helyett.

Igyekeztem megnézni mire vagyunk képesek a rengeteg új taktikai elemet felvonultató játékunkkal, és ezért péntek estére megszerveztem, az egri kadet csapattal egy edző mérkőzést. Itt kiderült számomra, hogy fizikálisan jó állapotban vagyunk, de agresszivitás és támadó játék terén van még mit fejlődnünk. Sajnos, az edző mérkőzésből sokat levonni nem lehet, mivel ellenfelünk csak a hét elején kezdte felkészülését, így az eredmény ennek megfelelően irreálisan túl simára alakult, azonban a lényeg a gyakorlás volt számunkra. Mivel többben sokat játszottak, így az urak fakultatívan vehettek részt az esti edzésen, amíg a többiek egy kosaras filmet nézhettek meg DVD-n. Örültem, hogy 11-en inkább a kötetlenebb edzést választották a DVD-vel szemben!

Aztán ahogy az idő haladt előre egyre inkább kiderült számomra, hogy van aki az edzőtábort inkább pihenésre-ökörködésre szánta volna, mint munkára, illetve többen túl lazára, „nagyfiúsra” vették a figurát, ami miatt kénytelen voltam az 5. nap reggelétől a fegyelem fokozására, aminek köszönhetően volt aki késő este 11 óra magasságában egy jó félórás intenzív lépcsőzéssel fárasztotta le magát véglegesen és szerzett egy jó kis izomlázat pluszba másnapra. Ebből fakadóan, mivel nem akartam magamat egyesek viselkedése miatt leégetni, a szombatra tervezett egri városnéző túrát, valamint a vakok múzeumának programját lefújtam, pedig szerintem jó lett volna… de sebaj, majd talán jövőre!

Mindent egybe vetve inkább elégedett vagyok a csapat munkájával, azonban még rengeteg munkánk van, hogy igazi egymásért küzdő csapattá formálódjunk. Különös örömmel tölt el, hogy több olyan játékos is van, aki az elmúlt egy hónap alatt érzékelhetően sokat fejlődött.

Ui.: Köszönöm a szülőknek a segítséget az utazásban!

Peremiczki István
edző

By admin