ÓBUDAI MINI KUPA
SZABÁLYOK
1) A bajnokság célja:
Versenyzési lehetőség biztosítása a legalacsonyabb – mini – korosztályú fiú, lány vagy vegyes csapatok számára . Emellett cél, hogy az ifjúságvédelem a teljes verseny során érvényesüljön a gyerekeket érő negatív hatások tekintetében. Az Óbudai Mini Kupa egy oktató bajnokság, amely lehetőséget biztosít a játék alapjainak versenykörülmények közötti elsajátítására, ezért speciális szabályok és a nézők számára speciális elvárások érvényesülnek.
2) A torna helyszíne:
Óbudai Kaszások Sportcsarnok, 1037 Bp. Rádl árok u.1. A tornán a FIBA Mini Kosárlabdázásra vonatkozó szabályai az irányadóak, kiemelve a következő szabályokat, eltéréseket:
3) Kötelező technikai felszerelés:
A mini mérkőzéseken a következő technikai felszerelések
szükségesek:
· mini palánk, melyen a gyűrű felső síkja 2,60 m-re van a talaj felett;
· mini labda (5-ös méret, a bemelegítéshez is elegendő mennyiség!);
· mérkőzésóra;
· hivatalos jegyzőkönyv;
· állítható óra a holtidők mérésére;
· az utolsó két perc jelzésére alkalmas eszköz (tábla, zászló stb.);
· elektromos vagy kézi eredményjelző tábla.
4) A jegyzőkönyvek mérkőzésre kész állapota:
Minden edző köteles saját jegyzőkönyv tömbbel érkezni a fordulók helyszínére. Egyúttal köteles minden olyan mérkőzésre jegyzőkönyvet biztosítani, amelyen elölállóként szerepel a csapata. Az az edző, aki nem meccsel az éppen folyó mérkőzésen, köteles gondoskodni arról, hogy a következő mérkőzés jegyzőkönyvébe a mérkőző saját játékosai a melegítés megkezdésére már szerepeljenek, majd köteles az ellenfél edzőjének a jegyzőkönyvet átadni az ellenfél játékosok nevének kitöltése céljából.
5) Játékosok kötelező mérkőzés-öltözete:
Minden a tornán csapatban lévő játékos az egységes megjelenés érdekében:
– kizárólag a csapata mezét viselheti, alatta más pólót nem.
– nadrágként kizárólag fekete színű saját rövidnadrágot hordhat. Ez nem váltható ki sem sötétkék, sem más egyéb színű nadrággal. Emellett e szabály alapján hosszú nadrágban sem lehetséges a pályára lépés.
– Tornacipő használata kötelező, utcán használt cipő viselésének észlelésekor a játékosnak el kell hagynia a játékteret.
– Az ujjatlan mezek alatt csak akkor viselhető rövid ujjú póló, ha minden játékos az adott csapatban azonos színű, árnyalatú és fajtájú ilyen pólót visel. Ha csak egy játékos ennek nem felel meg, mindenki az adott csapatban köteles kizárólag a mezét viselni.
– Magas szárú kosárlabdacipő viselése ajánlott, de nem kötelező.
6) Játékvezetés:
A mérkőzést egy játékvezető (esetenként kettő) vezeti a szabályoknak megfelelően. Játékvezetők távolmaradása esetén a mérkőző csapatok edzői közösen vezetik a mérkőzést.
7) Jegyzőkönyv vezetése:
A jegyzőként működő harmadik edző felelős a jegyzőkönyvért. Vezeti azt vagy gondoskodik annak vezetéséről más, hozzáértő személy által, akinek hibáiért és az adott mérkőzésen való megjelenéséért felelősséggel tartozik. A jegyzőkönyvet vezető személy vezeti a folyamatos eredményt, bejegyzi a mezőnykosarakat és a büntetőket, bekarikázza a mérkőzésen esett első kosarat, valamint a játékvezető által ítélt személyi hibákat, valamint méri az időt, kezeli az eredményjelzőt és síppal jelzi a negyedek végét.
7/B)A játéktéren tartózkodi jogosult személyek:
A pályán, a cserepadoknál, a palánkok mögötti területen, a nézőtér felőli oldalvonal melletti parkettázott területen, valamint a versenybírói asztalnál kizárólag az edzők, az adott mérkőzésen mérkőző csapatok játékosai, a hivatalos személyzet és a versenybíróság tagjai tartózkodhatnak. A nézők (a játékosok hozzátartozói, szurkolói vagy semleges nézők) e területre nem léphetnek be az általuk támogatott csapat edzőjének vagy a versenybíróság előzetes engedélye nélkül, még a mérkőzések közötti vagy alatti szünetekben sem! E rendelkezés megszegése esetén a FIBA és a Kaszások Egyesület vonatkozó fegyelmi szabályai alapján kerülnek a következmények megállapításra.
7/C)A mérkőzések alatti szurkolói magatartás:
Az Óbudai Mini Kupa mérkőzések alatt a csapatok pozitív biztatása és támogatása a természetes és támogatott szurkolói magatartás. A szurkolók általi ellendrukolás, a játékosok vagy edzők inzultálása, az indulatos reklamálás, valamint az előző pontban meghatározott belépési tilalom megsértése a versenyző gyerekek életkorára való tekintettel, valamint a mérkőzések zavartalan lebonyolítása érdekében szigorúan tilos és rendbontásnak minősül. E szabály megszegése esetén első alkalommal a versenybírói személyzet által figyelmeztetésre kerül a szurkoló, de a bajnoki évad alatt a következő rendbontása esetén a rendbontó személy a versenybírói személyzet felhívására a termet elhagyni köteles. A terem elhagyására kötelezett rendbontó személy távozásáig az adott mérkőzés nem folytatható. Amennyiben bebizonyosodik, hogy e személy nem fogja elhagyni a termet, a mérkőzést be kell szüntetni, és a szurkoló által támogatott csapat ellenfelét győztesnek kell kihirdetni 20-0 arányban. A távozásra felszólított személy az Óbudai Mini Kupa mérkőzéseit nem látogathatja, ezek alatt a mérkőzések helyszínéül szolgáló teremben nem tartózkodhat a Kaszások Egyesület vezetősége által meghozott ellenkező tartalmú döntésig (a versenyszezon vége tehát nem szünteti meg e szankciót, csak a döntés megváltoztatása).
8) A játék megkezdése, a játékidő és a negyedek:
a) A mérkőzések feldobással kezdődnek. A 2.-3.-4. negyedek elején a játék szintén feldobással indul.
b) A mérkőzések 4×8 perces negyedekből állnak, amit futó órával kell lemérni (a középdöntőn és a négyesdöntőben a játékidőt nem "futóórával" mérjük, hanem a FIBA általános szabályai szerint). Az időmérő személy futóórás időmérés esetén csak az alábbi esetekben állíthatja meg a mérkőzésórát:
a. az egyes negyedek végén;
b. időkéréseknél;
c. amikor egy játékos elkövette az ötödik személyi hibáját vagy kiállították (kivétel 20 pont különbségnél);
d. amikor egy játékos megsérült;
e. büntetődobás esetén (kivétel 20 pont különbségnél);
f. csere esetén (kivétel 20 pont különbségnél);
g. illetve ha a játékvezető így intézkedik.
9) A csapatok elnevezése:
Minden résztvevő csapat olyan nevet visel, amely a területi hovatartozására legalább minimális mértékűben utaló kifejezésből és egy fantázianévből áll. (pl: Békási Harcsák). Minden csapatot annak edzője jogosult elnevezni, a bejelentett csapatnevet az utánpótlás vezető hagyja jóvá. Amennyiben egy olyan csapatnál történik változás az edző személyében, amely története során már bejutott az ÓMK középdöntőjébe vagy négyes döntőjébe, akkor az új edző köteles új nevet választani a csapat számára.
10/A) A csapatok létszáma:
Egy mérkőzésen csapatonként maximum 12 játékos nevezhető be. Minimum 5 fő kell a mérkőzés lejátszásához. Ez alatt a hiányos létszámú csapat 20-0 eredménnyel elveszíti a mérkőzést, nem kapja meg a kiállásért kapható 1 pontot, de a vétlen csapat ledobhatja a ”félidei büntetőit” a jutalom pontokért, amennyiben legalább 8 játékossal jelent meg.
10/B) A pályára lépő ötösök kijelölése:
Minden mérkőzésen az elöl álló csapat köteles az első és a negyedik negyedben kijelölni a kezdő játékosait az ellenfelét megelőzően, a hátul álló csapat edzője a második és harmadik negyedben köteles megtenni ugyanezt. Ennek módja az, hogy az először jelölni köteles edző köteles felállítania a kispadjáról azt az 5 játékost, aki kezdeni fog, majd ezen már nem változtathat. Ezt követően az ellenfél edzője is felállítja 5 kezdő játékosát. A negyedeket kezdő játékosokat a jegyzőkönyvben rögzíti a jegyzőkönyvvezető.
11) Mérkőzésen elérhető találatok értéke:
A mezőnyből dobott kosár értéke 2 pont, míg a büntetőből elért kosár értéke 1 pont. 3 pontos kosár nincs!
12) Félidei büntetők:
A mérkőzés félidejében minkét csapat azon játékosai, akik a jegyzőkönyvben szerepelnek, (legfeljebb 12 fő) egy-egy büntetődobást hajtanak végre, melynek eredménye a mérkőzés eredményébe beszámítandó. Ha egy játékos még az első félidőben kipontozódik, a félidei büntetődobást még végrehajthatja.
13) Döntetlen esetén érvényes szabályok:
Ha az elért pontok száma a negyedik negyed végén mindkét csapatnál azonos, akkor ez a végeredmény, és nincs hosszabbítás. Tehát a mérkőzés végződhet döntetlen eredménnyel, a mérkőzést viszont az a csapat nyeri, amelyik a félidőben több büntetődobást értékesített. Ha ugyanannyi büntetődobást értékesítettek a csapatok, akkor az a csapat nyer, amelyik először szerzett szabályos kosarat a mérkőzés folyamán.
14) Büntetődobás:
a) A büntetődobást a büntetővonalhoz legközelebb eső "szálka" magasságából hajtják végre a játékosok az ott lévő vonalról. A büntetődobást a megadott vonal mögül kell megkezdeni és – eltérően a felnőtt szabályoktól – a dobás végrehajtása közben szabályosnak számít, ha a dobó játékos rálép a büntetővonalra vagy átugrik felette. A dobó játékos leérkezése után csak akkor indulhat meg a lepattanó labdájáért, ha elérte a gyűrűt a labda.
b) Ha a dobó játékoson dobása közben ellene személyi hibát vét egy védő játékos, és ennek ellenére a dobását értékesíti a támadó, akkor további 1 büntetődobást hajt végre jutalomként.
15) Holtidők:
Minden negyedben csapatonként egy holtidő kérhető, melynek időtartama 1 perc. Ez csak akkor lehet rövidebb, ha mindkét mérkőző csapat az 1 perc letelte előtt visszatér a pályára.
16) Cserék:
Minden negyedben egy cserejátékos léphet pályára. Az első negyedben pályára lépett játékosok (5 vagy 6 fő) a második negyedben nem szerepelhetnek. A harmadik negyedben tetszőleges 5 (vagy 6) játékos játszhat. A negyedik negyedben nem szerepelhetnek azok a játékosok, akik a harmadikban a pályára léptek. Egy adott negyedben a kezdő ötösből lecserélt játékos visszacserélhető bármelyik pályán lévő csapattársa helyére egy alkalommal.
17) Cserék 30 pont különbségnél:
Amennyiben az adott mérkőzésen a csapatok közötti pontkülönbség eléri a 30 pontot, a vezető csapat automatikusan időkéréshez jut, annak edzője (hátrányban lévő tehát nem!) Köteles pályára küldeni azt az öt játékosát, akik a legkevesebb ideje kosárlabdáznak versenyszerűen, függetlenül attól, hogy e játékosok az adott mérkőzésen hány negyedben léptek pályára addig. Ha a hátrányban lévő edző nem elégedett a pályára küldött ötös erősségével, akkor az ő döntése alapján jelölendő ki a vezető csapat pályára lépő ötöse.
Amennyiben a különbség 15 pontra csökken, akkor a vezető csapat edzője jogosult azt az ötöst pályára cserélni, amely játékosai akkor lettek volna jogosultak játszani, ha a különbség nem éri el a 30 pontot. Ha ezt az összeállítást pályára küldte, akkor az adott negyedben csak sérülés esetén cserélhet ismét.
A 30 pontos csere-szabály a négyes döntőben nem alkalmazandó kötelező jelleggel. Az ott 30 pont különbséggel vezető csapat edzője szabadon dönthet arról, hogy becseréli-e a legtapasztalatlanabb játékosait, ehhez bónusz időkérés áll a rendelkezésére. Amennyiben nem cseréli be az edző a legtapasztalatlanabbatat, akkor a vezető csapatnak kötelező leütés nélkül játszani. Ekkor a hibás labdakezelés nyomán földre kerülő labda is leütésnek számít (tehát a kiejtett labda is). 50 pont különbségnél a vezető csapatnak kötelező cserélnie (a 30 pontos szabály szerint), mert a sportnak, külünösképp egy oktató bajnokságnak nem lehet célja az ellenfél megalázása.
18) Csere végrehajtása:
Cserélni bármikor lehet, ha a labda játékon kívül van.
19) Csere sérülés esetén:
Ha sérülés miatt kellett egy játékost lecserélni és a mérkőzés tovább folytatódott, a sérült játékos visszacserélhető ugyanabban a negyedben, bármelyik pályán lévő csapattársa helyére.
20) Kipontozódás:
Az ötödik személyi hiba elkövetése esetén játékos köteles cserével elhagyni a pályát. Ha egy csapat kihasználta a negyedben a cserelehetőségeit, majd ezt követően az egyik játékosa kipontozódott, a helyére beállhat valaki, de e játékos nem lehet olyan, aki már korábban 2 negyedben pályára lépett. (kivétel a 10-nél kevesebb játékos esetét!, lásd később)
21) Három-, öt-, 8 másodperces- és a visszajátszás szabályok alkalmazása:
A 3 másodperc, az 5 másodperc, 8 másodperc és visszajátszás szabályt a játékvezetők a szezon elejétől kezdve folyamatos szigorodással alkalmazzák. Az aktuálisan zajló versenyszezon januárjától kezdődően már minden csapat összes játékosának tisztában kell lennie ezekkel a szabályokkal is, mert e szabálysértéseket ettől kezdve kötelező megítélni.
22) Csapathibák:
A mérkőzés alatt a csapathibákat nem, csak a személyi hibákat számoljuk, ezért értelemszerűen csak a dobás közben elkövetett személyi hibáért jár a büntetődobás. Kivétel az „utolsó 1 perc szabály”!
23) Az utolsó percre vonatkozó szabályok:
a) A harmadik és negyedik negyed utolsó percében (a harmadik és negyedik negyed 8. percében) minden elkövetett személyi hiba után két büntetődobást kell végrehajtani. Kivétel: a lámadójátékos által elkövetett személyi hiba ("támadó hiba").
b) Kivétel ez alól az az eset, ha a csapatok között legalább 20 pont különbség van. Ekkor nincs büntetődobás.
24) 20 pont különbség az utolsó 2 percben:
Abban az esetben, ha a negyedik negyed utolsó 2 percében valamelyik csapat legalább 20 ponttal vezet, attól a pillanattól az órát csupán abban az esetben kell megállítani, ha időkérés, sérülés történt vagy ha a játékvezető így rendelkezik. Az óra ekkor nem áll még büntetődobás esetén sem.
Abban az esetben, ha az utolsó 2 percben 20 pont alá csökkenne a különbség, nem éled fel a szorosabb eredményre vonatkozó szabály, tehát az óra csak e pontban meghatározott esetekben áll.
25) Óvás:
Óvás nincs! Minden vitás kérdésben a mérkőzések a játékvezető dönt a „Szabályok” értelmében. Döntése ellen az edző általi fellebbezésnek helye van helye az utánpótlás vezetőhöz.
26) Átigazolás a bajnokság csapatai között:
Minden játékos annak a csapatnak a tagja, amelyikben az első alkalommal neve a hivatalos jegyzőkönyvbe bekerült. A csapatok közötti átjátszásra vagy átigazolásra nem kerülhet sor. Indokolt esetben (pl. költözés; egy másik ÓMK csapat iskolájába történő átiratkozás) kizárólag az egyesület utánpótlás vezetője adhat erre engedélyt. Nem engedélyezett továbbá e fenti eset kivételével az, hogy az aktuális szezon megkezdése előtt olyan játékos váltson csapatot, aki az új bajnokságban utolsó éves mini korú játékos lesz.
27) A „mindenki játszhasson” elve:
Minden csapat minden játékosának legalább egy negyedben pályára kell lépnie az adott mérkőzésen belül. Az ezt megszegő csapat az adott mérkőzést győzelme esetén is elveszíti 20-0 arányban az ellenfele javára, de a kiállásért járó pontot megkapja.
28) 12-nél több játékos egy fordulóban:
A csapatok megjelenhetnek 12-nél több játékossal is egy fordulón, de ebben az esetben is 1 mérkőzésen csak 12 fő játszhat (egy forduló két mérkőzést jelent csapatonként). Aki az első mérkőzésen nem jutott csapatba, a második mérkőzésen szerepelhet, azonos számú első mérkőzésen szerepelt játékos csapatból történő kivonása mellett. A négyesdöntő mérkőzésein minden csapatban az első mérkőzésen jegyzőkönyvbe beírt játékosok játszhatnak, maximálisan 12 fő.
29) Hiányos létszámú csapatok:
a) Ha egy csapat 10 főnél kevesebb játékossal jelenik meg egy mérkőzésen, akkor az az elv érvényesül, hogy a hiányos létszámú csapat ellenfelének edzője köteles meghatározni azokat a játékosokat az ellenfele csapatában a mérkőzésen, akik maximálisan csak 2 negyedben léphetnek pályára.
A kijelölő edző
– 9 játékos esetén 4,
– 8 játékos esetén 3,
– 7 játékos esetén 2,
– 6 játékos esetén 1 játékost köteles kijelölni ebből a célból.
b) A középdöntőn és a négyesdöntőben csak olyan csapat kezdheti meg a szereplését, amelynek legalább 10 fő, leigazolt és érvényes sportorvosi igazolással rendelkező játékosa az első mérkőzésen rendelkezésre áll.
c)Ezt követően a második mérkőzésen kizárólag olyan sérülés okán hiányozhat játékos, amely a pályára lépést nem teszi lehetővé, ettől eltérő okból történő hiányzás esetében az ellenfél számára a második mérkőzés kezdete előtt 20 pontot írunk jóvá, ha egy csapat létszáma 10 fő alá esik, tehát a mérkőzés 20-0 eredménnyel kezdődik! A középdöntő mérkőzések alkalmáva kivételes esetben az utánpótlás vezető engedélyével kerülhet sor 10 főnél kevesebb játékossal megjelenő csapat játékára szankció nélkül. A négyes döntőn e kivétel nem alkalmazható.
d) A négyesdöntőben csak olyan játékos szerepelhet, aki már az alapszakaszban pályára lépett.
30) Illegális védekezés szabálysértés:
Főszabály: egy támoadón egy időben egy védő védekezhet, különös tekintettel a labdás támadó eleni védekezsére. E szabálynak megsértése az alábbiak szerint tilos.
a)A mérkőzések teljes ideje alatt kötelező az emberfogásos védekezés! Tilos a területvédekezés (zónázás) bármilyen formája! A zónázás az illegális védekezés első alapesete. Az alapszakaszban a december végéig lejátszott mérkőzéseken – amennyiben az nem rangadó mérkőzés – a játékvezető és a mérkőzés felügyeleti jogát gyakorló egyesületi személy figyelmeztetéssel él területvédekezés esetében. Csapat-technikai hibát kell ítélni a csapatonkénti első figyelmeztetés után minden egyes ilyen jellegű szabálysértés esetén. Amennyiben megkezdődött e szabálysértés megítélése, minden további esetben az adott mérkőzésen ez alkalmazandó a már figyelmeztetett csapatokra.
b) A szabályos védőtávolság:
– A labdás támadón védekező játékos a védőtérfél hárompontos vonalának szintjét elérve – a hárompontos vonal által határolt területen beül – az alapvonalig terjedő területen köteles olyan védőtávolságban védekezni, hogy képes legyen megérinteni (elvileg akár "megmarkolni"-ezt természetesen nem teheti meg a védő, ez elvi mérce) a labdás támadót. Amennyiben ennél nagyobb a védőtávolság, és a védő a csapata kosarához közelebb helyezkedik el, mint a támadója, akkor a védekezése illegális és az a) pontban foglaltak érvényesülnek.
– A labda nélküli támadón védekező játékosok ennél nagyobb védőtávolságot tarthatnak. Ennek kétszeresét, ha az ötszektoros felosztás alapján a labdás támadó melletti szektorban helyezkednek el, háromszorosát, ha még ennél is távolabb. Ennél nagyobb távolságból történő védekezés esetén a játékos védekezése illegális és az a) pontban foglaltak érvényesülnek.
– A labda nélküli támadó védőjének védekezése minden esetben illegális, ha a támadója a hárompontos vonalon kívül helyezkedik el, de a védő játékos a büntetőterületen belül található. Ebben az esetben a játékos védekezése illegális és az a) pontban foglaltak érvényesülnek.
– Amennyiben az illegális védekezés a dobás megkezdése után alakul ki és a támadó az illegális védekezés ellenére érvényes kosarat szerez, akkor az illegális védekezés szabálysértésért nem jár szankció.
– Amennyiben az illegális védekezés és egy védő személyi hiba egy időben kerül megítélésre, akkor az illegálisvédekezés megítélése élvez elsőbbséget, tehát ekkor az a) pont rendelkezései irányadóak.
31) Szankció illegális védekezés esetén:
A szabálysértő csapat ellen két büntetődobás, majd azt követően félpályás labdabirtoklás ítélendő a FIBA – csapat elleni – technikai hibák esetében alkalmazott szabálya szellemében, csapat -echnikai hibaként. Ennek a jegyzőkönyvben a megjelenítése úgy történik, hogy a büntetőt dobó játékos mezszáma alatti négyzetbe "T" betű kerül.
32) Illegális védekezés minden szezon január havától:
A futó szezon januárjától, így már az alapszakasz e részében, valamint a középdöntőn és a négyesdöntőben nincs figyelmeztetés e szabálysértés esetén, hanem azonnal megítélésre kerül az ehhez tartozó szankció. Az illegális védekezés szabálysértés megítélésére jogosult a játékvezető illetve a mérkőzéseket ellenőrző edző vagy az utánpótlás szakágvezető is, amennyiben a játékvezető az ítélettel késlekedik vagy elmulasztja meghozni azt.
33) Csapdázási tilalom:
a) Tilos a csapdázás minden formája, tehát egy játékoson nem védekezhet egyidejűleg két védőjátékos.
Egyidejűleg ketten akkor védekeznek egy játékoson, ha két védőjátékos olyan közelségben van a támadóhoz, hogy a védők bármelyike a támadó irányában tett elhelyezkedése vagy felé tett mozdulata által megérinti vagy meg tudná érinteni a támadót vagy a nála lévő labdát.
A csapdázás az illegális védekezés másik alapesete.
b) Kivétel e szabály alól a lepattanóharc esetén közeli dobótávolságban nem tervezetten kialakult helyzet. Amint leüti vagy elpasszolja a labdát a labdás játékos, ismét visszaáll ez a szabály.
c) Nem számít továbbá szabálytalannak a besegítő védekezés sem abban az esetben, ha a labdás támadó megverte védőjét, és egy újabb védőjátékos – nem előbb, mint a védő megvert helyzetének kialakulása, – feladja a saját támadóján történő védekezést és megtámadja a labdást, ha egyidejűleg egy védőjátékos védekezik ez alatt a labdás támadón és nem alakul ki az a) pontban meghatározott helyzet.
34) Illegális védekezés megítélésére jogosult személyek:
– A játékvezető
– Az utánpótlás vezető, mint a sorozat versenybírája
– Az ÓMK helyettes versenybírája (az utánpótlás vezető nevezi ki)
– A kiemelt utánpótlásedző, mint az ÓMK szakmai felelőse
– A jegyzőkönyvért felelős edző az adott mérkőzésen (az előzőek akadályoztatása esetén), amennyiben ezen edző csapata nem játszik az adott mérkőzésen.
35) Szabályos besegítő védekezés:
Besegítő védekezés szabályos, így alkalmazható. Szabályosan az alábbiak szerint hajtható végre: a besegítő védőnek a saját védőjéről (védőtávolságból) kell indulnia, és akkor kezdheti meg a besegítést, ha már a labdás támadó megverte védőjét (a védő már a támadó háta mögötti síkban található). A labdás támadó megállítása után vissza kell térnie a saját támadója mellé, vagy a védőknek támadót kell cserélniük az adott támadás idejére, hiszen egy támadón egy védő tartózkodhat. Annak megítélése, hogy egy csapat tagjai tudatosan alkalmazzák a területvédekezést, vagy csak tapasztalatlan mivoltukból fakadó hiányosságaik miatt nem játszanak emberfogásos védekezést, a játékvezető és az előző pontban meghatározott személyek feladata.
(A védekezés hiányosságaira a jelenlévő jegyzőkönyvet vezető 3. edzőnek is feladata felhívni a játékvezető(k) és az edzők figyelmét.)
36) Izolációs támadás tilalma
A támadó csapat köteles úgy támadni felállt védekezés ellen, hogy a támadó térfél hosszanti tengelyéhez viszonyítva mind jobb, mind bal oldalán a labdás játékoson kívül legalább további egy játékosnak tartózkodnia kell. E szabály megszegésének következménye labdavesztés, tehát a védekező csapat kapja meg a labda birtoklásának jogát.
37) Védekezés 20 pont különbség esetén:
Amennyiben két csapat közötti különbség egy adott mérkőzés alatt eléri a 20 pontot, a vezető pozícióban lévő csapat köteles a védőtérfelének hárompontos területén belülre visszavonni letámadó védekezését. E területet akkor hagyhatják el, amikor a támadó térfélre átért a labda. E szabály megszegése az illegális védekezés harmadik alapesete, megvalósulása esetén az illegális védekezés szankciói alkalmazandók.
38) A szabálymódosítás rendje:
Bármilyen egyéb kérdést, szabályváltoztatást először az utánpótlás vezetővel kell egyeztetni és jóváhagyatni. Az új szabály akkortól érvényesül, amikor e szabályok között kihirdetésre kerül az egyesület internetes oldalán.
39) Lebonyolítás:
A lebonyolítás körmérkőzésszerűen történik. Szombati napokon fordulónként két mérkőzést játszanak a csapatok. Az alapszakasz után alsó- és felső házra osztjuk a csapatokat, hogy a tudásszintüknek mgfelelő ellenfelekkel játszhassanak a bajnokság hátralévő részében. Az így kialakult sorrend alapján a legjobb 4 csapat játsza le a négyesdöntő tornát (Az 1. a 4. ellen, a 2. a 3. ellen elődöntőzik, majd a győztesek az első helyért, a vesztesek a bronzéremért játszanak)
40) Bajnoki pontozás:
A győzelemért 3 pont, a kiállásért 1 pont jár. Ha egy csapat a félidei büntetőkből bedob legalább 8-at, akkor a mérkőzés végeredményétől függetlenül 1 további bajnoki pontot is kap. Ha eléri a 10 találatot, akkor további egyet és amennyiben mind a 12 játékosa értékesíti a büntetődobását, akkor is további egy pont a csapat jutalma. A félidei büntetőkkel elérhető jutalompontok száma tehát 3.
41) Pontazonosság a tabellán:
Pontazonosság esetén a félidei büntetőkból szerzett többlet bajnoki pontok száma a döntő. Ha ez is azonos, akkor a holtversenyben álló csapatok egymás elleni győzelmeinek száma dönt. Ha ez nem hoz eredményt, akkor az össz-gólkülönbség, ezután a több dobott pont az irányadó.
42) Korlátozott játéklehetőség a jobb játékosok számára:
Az a játékos, aki lehetőséget kap az egyesület e célra az MKOSZ Mini Bajnokságába benevezett csapatában a kerettagságra, nem szerepelhet az Óbudai Mini Kupa azon fordulójában, amely e külső mini bajnokságban induló csapat mérkőzésével azonos hétvégére esik. Tehát még akkor sem, ha e mérkőzések vasárnapra és nem szombatra esnek az adott hétvégén! E játékosok az egyesület képviseletére koncentrálnak, ezzel a gyengébb csapatok esélyeit is növeljük a jó szereplésre.
43) Kezdő kosárlabdázó reménységek és mini lányok csapatai:
Az egyesület fenntart egy külső mini bajnokságban induló, úgynevezett fiú reménység csapatot a kezdő kosárlabdázói számára, valamint egy női. mini csapatot is. Rájuk az előző pontban található korlátozás nem vonatkozik.
44) Eltérés az előző két ponttól:
Az előző két pontban írottaktól való eltérést kizárólag az utánpótlás vezető engedélyezhet alapos okkal és csupán eseti jelleggel, általánosan soha. Amennyiben egy csapat ezt megszegi, és egy ilyen szabálytalan szereplés megvalósul, jogosulatlan játék miatt az adott csapatot 5-15 bajnoki pont levonással lehet büntetni a sorozat összesítésében, az eset súlyossága és ismételt jellege függvényében. Erről az utánpótlás vezető határoz. Emellett ez a szabályszegés a vétkes csapat edzőjének felelősségre vonását minden esetben maga után vonja.
45/A) Középdöntő bajnokság:
A versenysorozat alapszakaszának végén az 1.-6. helyezett csapatok elveszítik bajnoki pontjaikat és egymással egy alkalommal játszanak ismét, bajnoki rendszerben az alapszakasz vonatkozó szabályainak alkalmazása mellett.
Az itt kialakult sorrend alapján az 1.-4. helyezett csapatok bejutnak a négyes döntőbe.
A középdöntő 1. helyezett csapata a középdöntő 4. helyezettjével, a középdöntő 2. helyezettje a középdöntő 3. helyzettjével fog a négyes döntőben a nagydöntőbe jutásért játszani.
45/B) Alsóházi bajnokság:
Az alapszakasz 7.-9. helyezett csapatai a középdöntő bajnoksággal azonos időszakban egymással játszik 3 alkalommal a mérkőzés-tapasztalataik gyarapítása érdekében.
46) Négyes döntő:
Az a csapat nyeri a versenysorozatot, amelyik az egyenes kieséses formában megrendezett négyesdöntőt megnyeri. Kiosztásra kerülnek továbbá az ezüst és a bronzérmek is, illetve oklevelek a 4. helyezett csapat játékosai számára. Így kialakul az első 4 helyezés, a többi csapat egységesen 5.-8.-ig helyezést ér el.
Budapest, 2011. szeptember 14.