Július 31-én 15:06-kor ért véget a srácoknak a nyári szünet, ugyanis ekkor indult az a vonat a déli pályaudvarról, amivel leutaztunk Balatonszemesre megkezdeni a felkészülést. Együtt mentünk Feri bácsi serdülőivel és nagyon jó volt látni, hogy a kamaszkor és a pár év kül
Július 31-én 15:06-kor ért véget a srácoknak a nyári szünet, ugyanis ekkor indult az a vonat a déli pályaudvarról, amivel leutaztunk Balatonszemesre megkezdeni a felkészülést. Együtt mentünk Feri bácsi serdülőivel és nagyon jó volt látni, hogy a kamaszkor és a pár év különbség ellenére, remekül kijönnek egymással a két csapat játékosai. A szállás gyors elfoglalása után egyből mentünk megkóstolni a helyi finomságokat (vacsi), majd felfedeztük és leteszteltük következő heti szenvedéseink helyszínét, a tornatermet.
A reggelek mindig futással indultak a szemesi kertek alatt, atlétika pálya híján, a szállás szomszédságában tudtuk le a napi penzumot. Mivel Feri bácsiék edzettek mindig hamarabb, így a reggeli után maradt még egy kis időnk regenerálódni a délelőtti tréningre. Első nap át kellett buszoznunk Balatonboglárra, mert nem volt Szemesen termünk, de nem panaszkodhattunk, mert a rövid utazás után egy gyönyörű csarnokban edzhettünk.
A következő napirendi pont az ebéd volt, ami után megint maradt egy kis szabadidőnk a délutáni ”szenvedésig”. Volt, aki aktív pihenéssel, volt, aki vásárlással töltötte ezt az időt, de akadt, aki a vonatállomás melletti sétányon nézelődött. A délutáni edzést követően aztán kellemes meglepetésben volt részük a srácoknak, mert közvetlen utánunk óbudai tornászlányok lepték el a pályát és egészen az esti dobó edzésünkig birtokolták is azt. A tornatermet edzés közben leginkább elhagyni vágyó tátott szájú ifjakat ezután már úgy kellett kirángatnom a csarnokból a vacsorához, majd jelezték, hogy ők példás, szorgalmas játékosokként már hamarabb elindulnának az esti mozgásra…:)
Innentől kezdve már dupla okuk is volt az edzés végét várni, hogy nézzék a lányok bemelegítés alatt végzett gyakorlatait, amiket mi valószínűleg soha nem fogunk tudni megcsinálni…
A dobóedzés után már sok mindenre nem volt lehetőség a kampuszon, pláne, hogy másnap kezdődött minden elölről, így hamar takarodó volt, de a napok előrehaladtával, már maguktól is korán lepihentek a srácok.
Az időre nem lehetett panaszunk, egy nap zuhogott csak az eső, így jutott időnk fürödni is a Balatonban. A srácok közül biztos, hogy senki sem lesz Baywatch fiú, mert a pancsolást a többség hamar megunta, így egy kis starndröpivel múlattuk az időt. Az ott mutatott játékkal ragyogóan bebizonyítottuk, hogy kosárcsapat vagyunk és nem röpis, mert gyakorlatilag közünk nem volt a labdához, akkor is örömünnepet ültünk ha visszaütöttük a szervát.
A kemény edzések ellenére, a hangulat végig jó volt a srácok között, az edzésmunkára sem lehet különösebb panaszom. Elég sok dolgot el tudtunk végezni a kitűzött tervből, de persze még vannak hiányosságaink bőven. Viszont időnk is van még a bajnokság kezdetéig, így folytatjuk tovább a munkát, immár itthon, Óbudán.
