Dűlői Titánok _ Békási Kobrák
63 43

|Helyszín: Kaszás Csarnok
Vezette: Pápai Máté, Csonka Botond
Nézőszám: 30^
Csapatok 1. 2. Félidei büntető 3. 4. Végeredmény
Dűlői Titánok 12 20 5 19 7 63
Békási Kobrák 13 4 4 14 8 43
Beszámoló a mérkőzésről
Article Pic

Jövőre ismét megpróbáljuk!
1. félidő
^

Nagy izgalommal vártuk a középdöntő utolsó mérkőzését, hiszen még esélyünk volt negyedik helyen bejutni a négyesdöntőbe, amennyiben a félidőben sikerülne 8 büntetőt értékesíteni. Már a bemelegítésnél is erre koncentráltunk, sikerült is a nyolc találat, így bizakodva vártuk a feldobást. Nagy elánnal vetettük magunkat a mérkőzésben, különösen Pálvölgyi Ricsi brillírozott támadásban, de védekezésben is többnyire helyén voltak a dolgok, így az "első felvonást" sikerült egy ponttal hozni. A folytatásban már kevesebb okunk volt örülni, az ellenfél átrohant rajtunk, itt mutatkozott meg, hogy azért a Titánok jóval régebb óta gyakorolják a kosárlabda alapelemeit, mint mi. Azért mi is bemutattunk néhány szép dolgot, azon ez a szoros eredmény megtartásához nem volt elég.^

2. félidő
^

És hát elérkezett a nagy pillanat, nagyon fogadkoztunk, mindenkit bíztattam, hogy meg tudjuk csinálni. Sajnos azonban már az első félidőben is elpuskáztunk 10-ből 9 büntetőt, így a félidőben igen nagy meglepetés lett volna egy ilyen komoly formajavulás. Mindössze négy találatot sikerült elérnünk, ami az utóbbi idők egyik leggyengébb eredménye részünkről. Talán összenyomott bennünket a nagy tét, ki tudja?
Folytatódott a mérkőzés, mi már kicsit csalódottan álltunk oda a felezővonalhoz. Bíztattam a srácokat, hogy próbáljuk meg legalább megnyerni a meccset. Ez sajnos nem jött össze, de senkire nem panaszkodhatom, hiszen összességében egyáltalán nem vallottunk szégyent. Egy kicsit néha több passzal és helyenként keményebb, koncentráltabb védekezéssel szorosabbá tehettük volna a mérkőzést. Összességében nem kell szégyenkezve búcsúznunk az Óbudai Mini Kupától.^

Összegzés
^

Ha visszagondolok erre a "szezonra", sok szép dolog jut eszembe. Nagyon jó volt látni, ahogy az év során fejlődtek a gyerekek, sokszor lettem libabőrös az általuk bemutatott szemet gyönyörködtető megoldások után. Ezek azok a dolgok, amiért érdemes csinálni ezt az egészet, és jó érzés azt gondolni, hogy talán ebben nekem is van egy icipici részem. Köszönöm nektek a sok szép élményt és az egész éves munkát, büszke vagyok rátok! A bajnokság végén elért 5. helyezésünkre nyugodtan mondhatjuk, hogy szép munka. A csapat tagjainak több, mint a fele idén kezdett ismerkedni ezzel a remek sporttal, és a húzóembereink is még csak második évüket tapossák a pályán.
Szeretném megköszönni a szülők segítségét és támogatását. Gondolok itt például az anyagi áldozatra, amit gyermekük sportolásáért hoznak, az utazásban való segítség, illetve az állítható palánkkal kapcsolatos hozzájárulásra is. Önök nélkül nem érhettük volna el ezt a szép eredményt, így méltán lehetünk a gyerekekkel együtt nagyon hálásak.
Négy nagyfiútúl búcsúzunk a tanév végén. Bálint, Dávid és a két Ricsi! Nagyon fogtok hiányozni jövőre a csapatból. Emlékezetes élmény marad számomra az együtt töltött két év. Bízom benne, hogy sikerült átadnom nektek valamit a játék szeretetéből és a jövőben is számíthat rátok egyesületünk. 
Ahogy Titeket is, a többieket is várom az év hátralévő edzésein, hiszen a tanév végéig folytatjuk a munkát. Már most készülgethetünk a jövő évre. Na és persze néha-néha játszunk is majd… 🙂
Idén nem sikerült a négyes döntő, jövőre újból megpróbáljuk. Hiszem, hogy ebből a szeretni való, szorgalmas kiscsapatból egyszer igazi nagy csapat lesz! Hajrá Kobrák!^

^^Pontszerzők

^

By medve