Idén augusztusban érkezett hozzánk a messzi Floridából, hogy megmutassa tehetségét az öreg kontinensen is. Játszani már szinte mindannyian láttuk, tudjuk mire képes, milyen elképesztő dolgokat tud a labdával, de azzal kevesen vagyunk tisztában, hogy hogyan is került hozzánk és mik a céljai a kosárlabd

Article Pic

London Warren

Idén augusztusban érkezett hozzánk a messzi Floridából, hogy megmutassa tehetségét az öreg kontinensen is. Játszani már szinte mindannyian láttuk, tudjuk mire képes, milyen elképesztő dolgokat tud a labdával, de azzal kevesen vagyunk tisztában, hogy hogyan is került hozzánk és mik a céljai a kosárlabdával. Rövid interjúnkból ezek is kiderülnek, sok minden más mellett, no és persze a végén válaszol az általatok feltett kérdésekre is videó üzenet formájában!

Hogyan indult a pályafutásod és milyen úton jutottál el addig, hogy az idei szezont a Kaszásoknál kezdjed?

Nyolc évesen kezdtem kosarazni a floridai Jacksonville-ben, majd 14 évesen tagja lettem egy utazó kosárprogramnak, amit Jax Lee Bulls Basketball Club-nak hívtak. Rengeteg profi kosarasunk volt, körülbelül 40-en jutottunk el az egyetemen később az első ligába. A középiskolában két állami bajnoki címet nyertünk, a hátvédtársam Derwin Kitchen (a névre kattintva a játékos adatlapja jelenik meg) volt, aki jelenleg a Panathinaikoszban játszik az Euroligában, a centerünk, Juwann James pedig a svájci első osztályban pattogtat, egy másik barátom, Jamon Gordon pedig a török Efes Pilsenben játszik, amely szintén Euroligás együttes, de volt olyan csapattársam is, aki most az NFL-ben keresi a kenyerét. 2009-ben megnyertük az NIT bajnokságot a Dayton egyetemmel legyőzve a North Carolina-t (itt játszott korábban Michael Jordan és Vince Carte is), amivel bejutottunk az NCAA legjobb 32 csapata közé a főtáblára. Ezután megvolt a lehetőségem, hogy profi karrierbe kezdjek Németországban, Düsseldorfban, de a dolgok nem mentek túl jól, így a klub és az én útjaim elváltak és a tavalyi szezonban nem is játszottam. Ismertem egy csomó srácot Magyarországon, akik segítettek csapatot találni nekem, és a Kaszások együttese tartott rám igényt, tehát így kerültem végül ide.

Hogy érzed magad Magyarországon? Hogy tetszik Budapest? Milyen magyar szavakat tanultál meg eddig?
Elég jól érzem magam, nagyon biztonságos itt nálatok, teljesen más, mint az Egyesült Államokban, nem kell attól félnem, hogy bárki kirabolna. (nevet) Budapest nagyszerű város, megnéztem már sok szép helyet, van is egy pár barátom itt, velük szoktam találkozni a szabadidőmben. Néhány szót ismerek már, például köszönöm, de még egyelőre tanulom a nyelvet.

Van esetleg már kedvenc magyar kajád?
A gulyás levest nagyon szeretem, az nagyon finom. Sok magyar ételt kipróbáltam már, de nekem nagyon fűszeresek és sok a köret, ami miatt nagyon nehéz kaják ezek nekem, mint sportolónak. Én a sajtburgert is úgy szeretem, hogy csak hús ketchuppal és mustárral, zöldség nélkül. Inkább a natúr húsokat fogyasztom kevés krumplival és rizzsel, a szószosabb, komolyabb köreteket nem kedvelem annyira.

A csapattal a másodosztályban szerepelsz, ahol főleg amatőr kosarasok játszanak. Mennyiben más ez az eddig állomáshelyeidhez képest? Mennyire tartod erősnek ezt a bajnokságot?
Ez a legnagyobb kihívás, hogy amatőrként egy amatőr bajnokságban profiként kell hozzáállnom a dolgokhoz, hiszen tovább akarok lépni. Úgy edzem, úgy osztom be az időmet, hogy mindig a legtöbbet tudjam kihozni magamból, még akkor is, ha az ellenfél épp nincs azon a szinten, mint amire én számítok. Nagyon örülök, hogy újra kosarazhatok és bízom benne, hogy ismét egyenesbe jön az életem. Egyelőre elégedett vagyok magammal, szerintem jól teljesítek és jó úton haladok. Az itteni edzésekkel kapcsolatban azt mondatom el, hogy néha előfordulnak olyan hibák, amiket nem biztos, hogy ezen a szinten el kellene még követni, de nem hibáztatok senkit, mivel senki sem tökéletes, én is sokszor hibázok, de úgy érzem a csapattársaim elfogadtak, nem beszélnek ki a hátam mögött és sikerült beilleszkednem. A liga erős, jók a játékosok, de persze a játék nem olyan, mint amihez szoktam az Egyesült Államokban, de egy jó lehetőség, hogy újra a pályán mutathassam meg, mire vagyok képes.  

Sok gyereket érdekelhet, hogy akár csapattársként, akár ellenfélként találkoztál-e olyan játékossal, aki jelenleg az NBA-ben pattogtat, vagy esetleg van-e valamilyen személyes élményed egy NBA-játékossal kapcsolatban?
Egy NBA csapattal volt eddig kapcsolatom, az Orlando Magic-el, két próbajátékon voltam náluk a végzős évem utáni nyáron. A Magic egykori GM-je (általános menedzser), Otis Smith invitált meg erre, aki a szülővárosomból, Jacksonville-ből származik és a fiával csapattársak voltunk a középiskolában, nagyon jő barátságot ápoltunk és most is jó a kapcsolatunk. Egy csomó egykori csapattársam játszik most is az NBA-ben, Brian Roberts a New Orleans Hornets-ben, míg Chris Wright tavaly a Golden State Warriorsban szerepelt, idén pedig a Boston Celtics fiókcsapatában, a Maine Red Claws-ban pattogtat. 2010-s Dayton egyetemi csapat 12-es keretéből 8-an jelen vagyunk az európai piacon. Jó barátom, Maurice Speights is az NBA-ben játszik, őt még a Jax Lee Bulls-ból ismerem, de Jarrett Jack -el, a Golden State játékosával is jó a viszonyunk. Nagyon sok játékos ellen játszottam, sokukat ismerem is, szinte együtt nőttünk fel, egymás ellen játszva. Ugyan sokan huszonévesen milliomosok lettek, de ez nem változtatta meg őket, ugyanúgy megmaradt a barátság, senki nem szállt el a hírnévtől.

Vannak távlati céljaid a kosárlabdával? Ha igen, mik azok?
Dolgozok minden nap, olyan keményen, ahogy csak tudok, hogy egyre jobb legyek és a csapatom is, illetve aki körülöttem játszik. Ez egy remek kitörési lehetőség a számomra, szeretném megmutatni a képességeimet, hiszen magamra és a jövőbeli családomra is gondolnom kell, mert ebből akarok majd élni. Éppen ezért szeretnék egy komoly szerződést kapni, ez a távlati célom, most örülök, hogy ismét a pályán lehetek és megmutathatom a tehetségemet, remélve, hogy egy nap az Euroligában és talán az NBA-ban is szerepelhetek majd.      

By admin