| Kaszás Minik | _ | KKS-Girls |
| 29 | 40 |
| Csapatok | 1. | 2. | Félidei büntető | 3. | 4. | Végeredmény |
| Kaszás Minik | 6 | 4 | 2 | 10 | 7 | 29 |
| KKS-Girls | 8 | 9 | 9 | 3 | 11 | 40 |
^
Sajnos a Reménységek nem tudták legyőzni a lányokat, pedig nagyon szorítottunk nekik. Ezért nekünk kellett tehát „bosszút állni”. Nehezen tudtunk alkalmazkodni ahhoz, hogy kicsit másfajta védekezést kapunk a korábbi mérkőzésekhez képest. Mire ráéreztünk arra, hogyan kell labda nélkül lefutni az ellenfelet, addigra nagyjából vége is lett az első negyednek, de 8:6-os állásnál még nem volt veszve semmi. Azt ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy előzetesen arra számítottam, hogy ezt a negyedet nyerni fogjuk. Sajnos a második negyedben sem jöttek be a „számításaim”, nagyon rossz felfogásban támadtunk és a védekezésünkből is hiányzott az a harcosság és lábmunka, amit az előző mérkőzésen megmutattunk. Bár 17 kapott pont egy félidő alatt vállalható, a 10 dobottról inkább az ellenkezője igaz.^
^
A félidei dobásoknál folytatódott a mélyrepülésünk, sorra hibáztunk, két fiú mentette meg a csapat becsületét. A lányok kilencet vágtak be.
Nem volt más hátra, valahogy ki kellett mászni a gödörből, ahová magunkat löktük be. Teljesen más hozzáállással léptünk pályára a szünet után. Ellenfelünk egyik kulcsjátékosának sajnálatos kiválását követően komoly fölényben játszottunk. Sajnos rengeteg helyzetet elpuskáztunk, de így is újra látótávolságon belülre kerültünk. Az utolsó etapban folytattuk a felzárkózást, egészen három pontig. Az egyre paprikásabb hangulatban zajló mérkőzés ezt követően olyan mederbe terelődött, amit nem csak mi nem tudtunk még megfelelően kezelni. A lányok végül egy 11:2-es rohammal lezárták a mérkőzést.^
^
Azt vallom, hogy mindig önmagunkban keressük először a hibát, mielőtt másra vagy másokra mutogatunk. Bőségesen benne voltunk mi is abban, hogy ez a mérkőzés így alakult. Lagymatag bemelegítéssel „készültünk”, ennek köszönhetően az első félidőben nem tudtunk felpörögni. A második félidőben már ez a helyére került, és olyan hozzáállással játszottunk, amilyennel kell. Minden esélyünk meg is volt az egyenlítésre vagy akár a fordításra is, de ismételten rengeteg tiszta dobást rontottunk el. Látható, hogy abban a félidőben, amikor megfelelő hőfokon égtünk, nyerni tudtunk. Önmagunkkal szemben tiszteletlen, hogy az első félidőben ez nem így volt.
Az U12-es bajnokságba elsősorban a gyakorlásért és a játéklehetőségért neveztünk be. A Kaszás Minikkel ez így van minden évben. A rangsor alsó harmadában vagyunk, olyan csapatok ellen mérkőzhetünk, akik nem edzenek annyit vagy úgy, mint mi. Nem gondoltam volna, hogy ilyen korán megtorpanunk, hiszen a korábbi évek során sokáig veretlenül meneteltek Kaszás Mini csapataink az idősebbek között. Tegyünk meg mindent azért, hogy a bajnokságból hátralévő tíz meccsünkből a lehető legtöbbet megnyerjük. Jövő hétvégén két roppant nehéz Kenguru meccs jön, kapjuk össze magunkat, és nyerjük meg őket! Hajrá Kaszások!^
^
