| Békási Párducok | _ | Római Tigrisek |
| 54 | 41 |
| Csapatok | 1. | 2. | Félidei büntető | 3. | 4. | Végeredmény |
| Békási Párducok | 18 | 18 | 6 | 5 | 7 | 54 |
| Római Tigrisek | 7 | 3 | 1 | 20 | 10 | 41 |
^
Számunkra az utolsó fordulónak semmilyen tétje nem volt. Két fontos szempont volt a mai mérkőzéseken: gyakorolni új technikai, taktikai elemeket és lehetőséget adni minél több játékosnak. Az első negyedben add és fuss játékot kértem a pályára lépőktől, ehelyett többen is remekül egy-egyeztek. Ami persze örömteli, de ma a Tigrisek alig fejtettek ki ellenállást, így ez számunkra már nem kihívás. Ezért kellett új célokat állítanom a csapat elé és új feladatokat adnom. Ez azonban alig valósult meg. Ugyanez történt a 2. negyedben is. könnyű kosarakat szereztünk gyors egyéni akciók végén. Ennek pedig a remek és nagyon sokszor technikailag hibátlan védekezés volt az alapja. Öröm volt látni, ahogy többen is egyszerűen tökéletesen hajtották végre az egyéni védőmunkát. Ebből labdákat szerezve dobáltuk a kosarainkat az első félidőben. A védekezés mindenképpen dicséretet érdemel, sőt valójában a támadásaink is. Nekem csak azzal volt bajom, hogy nem a kért feladatot hajtottuk végre támadásban.^
^
A szünetbeli büntetőzés 50%-osan sikerült. Megint jól kezdtük, többen is bedobták a büntetőjüket, de amikor már mindenki izgulni kezdett, hogy most elérjük a 8 vagy akár a 10 büntetőt, többen is túlizgulták a dolgot, elkapkodták a dobásukat, így végül csak hatan voltak sikeresek.
A 2. félidőre szigorúbb feladatot szabtam meg a pályára lépőknek. Azért, hogy az add és fuss játékot gyakoroljuk, leütés nélküli játékot kértem. Ráadásul a két csapat közti különbség elérte a 30 pontot, így a szabályaink szerint a legjobb játékosokat nem is lehet pályára küldeni. Nehéz helyzetben voltam, mert ma minden játékos jó volt….A leütés nélküli játék azonban annyira ismeretlen még számunkra, hogy ez teljesen megzavarta a fejeket. Dicséret illet mindenkit, mert betartották az utasítást a játékosok. Ez azonban sok-sok hibát, eladott labdát eredményezett, így a Tigrisek megkezdték a pontgyártást és a felzárkózást. Az utolsó negyed közepére már egészen közel kerültek hozzánk, mi pedig csak küszködtünk a passzokkal. A malőr, a vereség elkerülése miatt az utolsó 3 percben újra engedtem a labdavezetést. Ez óriási megkönnyebbülést okozott nemcsak a játékosok, de még a Szülők körében is. Higgyék el, nem az Önök idegeivel akartam játszani, csupán újabb kihívást állítottam a fiúk elé azzal a szándékkal, hogy jobbak legyenek. Azt hiszem sikerült. Hirtelen megváltozott a játék képe. De nem az első félidő egyéni akciói jöttek vissza, hanem egy tetszetős csapatjáték bontakozott ki, amikor leütöttük a labdát, ha az kellett, vagy passzoltunk, ha éppen az volt célravezető. Erre lesz szükségünk, ha a továbbiakban is nyerni szeretnénk.^
^
Gratulálok a győzelemhez! Külön gratulálok a védekezéshez, főleg ahhoz, amit az első félidőben láttam! Többen is lenyűgöztek! Az egyéni támadásokkal nem volt baj, aki csak próbálkozott, szép dolgokat csinált. A leütés nélküli játék újdonsága megzavart minket, de tudom, hogy mindenki nagyon sokat fejlődött ma. És ez a legfontosabb, hiszen erről szól a Mini Kupa: a játékosok fejlődéséről.
Még egyszer gratulálok! Hajrá Párducok!^
| Csepregi Ádám | 12 |
| Blaskovits Balázs | 11 |
| Juszkó Patrik | 6 |
| Kükedi Márton | 5 |
| Mudra András | 5 |
| Szanyi Róbert | 4 |
| Deák Lajos Roland | 3 |
| Détár András | 3 |
| Csonka Botond | 2 |
| Vígh Marcell | 2 |
| Kövesdy Beni | 1 |
| Nagy Krisztián | 0 |
^