Túl az első edzőmeccseken

Győzelmekkel kezdte a felkészülési mérkőzéseket a Gyermek I-es csapat.

Elkezdődött a tanév és a Kaszások gyermek csapatai már túl vannak az augusztusi alapozáson. Most a felkészülés újabb szakaszába léptünk azzal, hogy edzőmérkőz

Article Pic

A Gyermek I-es csapat

Túl az első edzőmeccseken

Győzelmekkel kezdte a felkészülési mérkőzéseket a Gyermek I-es csapat.

Elkezdődött a tanév és a Kaszások gyermek csapatai már túl vannak az augusztusi alapozáson. Most a felkészülés újabb szakaszába léptünk azzal, hogy edzőmérkőzéseket szerveztünk csapatainknak. Szeptember 5-én, szombaton egy négycsapatos tornán a Gyermek II/Dűlő, Gyermek II/Békás és a Gyermek I-es csapatunkból alakított „A” és „B” csapataink mérték össze tudásukat.
Az egyesületünknél folyó szakmai munka dicsérete a három gyermek korosztályú csapatainknál játszó nagy létszámú és képzett fiú megjelenése ezen az eseményen. A négy csapat körmérkőzéses formában 3-3 mérkőzést játszott. Nagy iramú, igazi férfias küzdelmet hozó mérkőzéseken játszottak egymás ellen a korábbi mini csapatainknál már együttjátszó, de most ellenfélként szembekerülő játékosaink. Mindhárom csapatunk komoly színvonalon játszott. Mindenhol képzett, tehetséges gyerekek kosaraznak. Azt hiszem, bátran kijelenthető, hogy nagyon erős a gyermek korosztály a Kaszásoknál. Sok szép sikert érhetnek még el ezek a fiúk, ha továbbra is töretlen lelkesedéssel folytatják az edzéseket!

A Gyermek I-es csapat nál játszó 18 fiú két csapatot alakított a torna idejére. Így mindenki sokat játszhatott mind a három mérkőzésen. Hiszen ez volt a lényeg: újra játékba lendülni a májusban játszott utolsó Mini Kupa mérkőzés után. Meg persze szerettük volna megmutatni a kedves Szülőknek is, hogy mit tanultunk az elmúlt egy hónapban.

Először a két Gyermek I-es csapat játszott egymás ellen. A hatalmas iramú, esésekkel, személyi hibákkal tarkított mérkőzésen egyik csapat játékosai sem kímélték magukat. Minden labdáért hatalmas harc zajlott, látszott, hogy mindenki győzni akar. Olyan iramban támadtak és védekeztek a csapatok, ami még engem is meglepett. Természetesen ilyen sebességnél több a hiba, így most is voltak pontatlan átadások, elkapkodott támadások. Ugyanakkor egészen szép egyéni megoldásokat és kifejezetten szép csapatjátékot is láthattunk. Hol az egyik, hol a másik csapat vezetett, de a mérkőzés az első perceket leszámítva végig szoros volt. Végül mindössze egyetlen kosárral bizonyult jobbnak valamelyik csapatunk. Úgy látszik, hogy a gyerekek által választott két csapat egyforma erősre sikerült.

Ezután két csapatom a Gyermek II/Dűlő és a Gyermek II/Békás csapatai ellen felváltva játszottak. Bár a békási csapatban is volt néhány játékos, akik igencsak megkeserítették a délelőttünket, mert rendkívül ügyesen kosaraztak és igen keményen védekeztek is, azért mind az „A”, mind pedig a „B” csapatom viszonylag nagy különbséggel legyőzte Őket. Mindenesetre intő jel, hogy a békásiak egyik meccsen sem a legerősebb összeállításukban léptek pályára és még így is méltó ellenfelek voltak. Bizonyára sokkal ütőképesebbek lesznek, amikor mindenki egyszerre a csapat rendelkezésére áll.

Azt már az összeállítások ismeretében tudni lehetett, hogy a dűlőiek erősebb csapattal álltak ki erre a tornára. Az első mérkőzésünk elején azonban megleptek minket. Nagyon agresszíven, keményen védekeztek, így igen nehezen jutottunk dobáshoz. Támadásban pedig szinte minden játékosuk határozottan támadta a gyűrűnket. A mérkőzés elején ezért nemcsak szoros volt az eredmény, hanem bizony időnként a Gyermek II/Dűlő vezetett. Szerencsére a játékosaim olyan iramot diktáltak az egész mérkőzésen, amiben a dűlői fiúk szép lassan felőrlődtek. A második meccs hasonlóan kezdődött, sőt egy picit még rosszabbul is, hiszen ellenfelünk 2 perc után 6:0-ra vezetett. Szerencsére senki sem ijedt meg, játszottuk a saját  játékunkat a magunk őrületes tempójában. Végül mindkét csapatom viszonylag nagynak mondható különbséggel nyert, de nagyon keményen meg kellett dolgoznunk ezekért a sikerekért. A mérkőzések előtt könnyebb győzelmekben reménykedtem, de látva a Gyermek II/Dűlő erejét, felkészültségét, komoly fegyverténynek könyvelem el a megszerzett skalpjukat.

És most hadd szóljak néhány szót a Gyermek I-es csapatról is. Ez a 18 fiú óriási lelkesedéssel dolgozta végig együtt augusztust. Alig volt hiányzó, ezért a csapat edzéslátogatási mutatója 85 % fölött van. Mindenki tudása legjavát adta (adja) az edzéseken: volt sírás, fáradtság, fájdalom is, csak egy valami nem volt: panaszkodás. Azóta megkezdődött ugyan az iskola, mégis mindenki jön az edzésekre és ott folytatjuk, ahol augusztusban abbahagytuk. Ráadásul most már csatlakozott a csapatunkhoz a Serdülő ’97-es csapat két erőssége, Gyuri és Marci is. Velük teljes lett a keret. Ők most a serdülőkkel vettek részt egy tornán, ezért nem voltak itt.

Gyorsan tanul a csapat és még gyorsabban játszik. Számomra is elképesztő az a sebesség, amivel mennek a mérkőzéseken. Senki sem kíméli magát, mindenki mindent megtesz a saját és csapata sikere érdekében.

Ez volt a szezon első három (pontosabban 2-szer három) mérkőzése. Még nagyon látszik a meccshiány, helyenként döcögős volt a csapatjáték, sokszor hibáztunk a nagy akarásban, néha bizony rossz döntéseket hoztunk. De láttam briliáns egyéni megoldásokat, láttam a hatalmas elszántságot és tudom, hogy mindenkire számíthatok én is és a Csapat is. Olyan iramban dolgoztak a fiúk, ami még engem is meglepett. Ami pedig a legkellemesebb csalódás volt, az az, hogy még a 3. meccs végére is bírták ezt a tempót! Sokat kell még tanulnunk, dolgoznunk, hogy elérjük a kitűzött céljainkat. Tudom, hogy minden játékosom elszánt és keményen dolgozik azért, hogy jobb legyen. Edzőként nagyszerű érzés és hálás feladat ilyen fiúkkal dolgozni. És azt hiszem, így van ezzel két kollégám, Jani bácsi és Gergő bácsi is. Ez egy nagyon erős évfolyam, rengeteg tehetséges, szorgalmas játékossal. Reszkessenek az ellenfeleink! Jövünk!

Hajrá Kaszások!

By hever