Római Sólymok _ Békási Zebrák
41 62

|Helyszín: Kaszás Csarnok
Vezette: Bujtor Péter
Nézőszám: 23^
Csapatok 1. 2. Félidei büntető 3. 4. Végeredmény
Római Sólymok 5 12 5 7 12 41
Békási Zebrák 15 14 6 13 14 62
Beszámoló a mérkőzésről
Article Pic

Vörös Endre
1. félidő
^

A Középdöntő utolsó fordulójában jóformán az esélytelenek nyugalmával léphettünk pályára. Ez természetesen nem azt jelentette, hogy úgy álltunk ki a Zebrák ellen, mint aki veszíteni akar. Épp ellenkezőleg: győzelemmel akartuk zárni az idei szezont. Ez az akarat azonban már az elején gyorsan elillant a csapatból. Ellenfelünk ragadta magához a kezdeményezést és az elejétől fogva az ő akaratuk érvényesült. Az első negyed után már egy nem csekélynek mondható tíz pontos előnyt tudhattak magukénak. A második negyedben pályára lépő ötösünk aztán már jobban összekapta magát. Igaz itt már több eredményes megoldásunk volt, de ez is csak arra volt elég, hogy ne tudjanak a Zebrák egy még nagyobb előnyt kovácsolni maguknak. Közelebb kerülnünk nem sikerült hozzájuk.^

2. félidő
^

A félidei büntetőzést követően, 13 pontos hátránynál ismét az az ötösünk következett, akik kezdték a mérkőzést. Egy leheletnyivel sikerült jobb produkciót nyújtaniuk, mint az első játékrészben, de be kell vallani, ez nem az ő napjuk volt. Hátrányunk újabb 4 ponttal nőtt. Az utolsó negyedben ismételten jobban tartottuk magunkat, de ekkor már mindegy volt. A mérkőzés már eldőlt.^

Összegzés
^

Ezzel a mérkőzéssel gyakorlatilag befejeződött számunkra az Óbudai Mini Kupa 2010/2011-es bajnoksága. Nagy reményekkel vágtunk neki a Középdöntő küzdelmeinek, nem titkolt célunk volt a négy közé jutás. Ez azonban nem sikerült. Már akár 2 győzelem is továbbjutást érhetett volna, de nekünk egy mérkőzést sem sikerült nyernünk, így 0-5-tel a Mini Kupa 6. helyén zártunk. Hogy miért így alakult, annak több oka is van. Mindegyikre nem tudok és nem is szeretnék külön-külön kitérni. Van azonban ami mellett nem tudok elmenni szó nélkül és úgy gondolom nem is kell. A szezon elejétől fogva tartom azt az állítást, miszerint ebben a csapatban sokkal több van, mint amennyit bármikor, bármelyik ellenfelünkkel szemben mutattunk. Már a teljes alapszakaszra jellemző volt az a tendencia, hogy a kötelező győzelmek behúzása mellett egyetlen igazán nehézsúlyú ellenféllel szemben sem sikerült dobbantanunk. Ha győztünk is komolyabb ellenfél ellen, akkor is hiányoztak a kulcsemberek vagy tőlük vagy mindkét csapatból. Ez alól talán a november 2-ai Párducok elleni, illetve a december 4-i Gladiátorok ellen mérkőzések kivételek. De akkor még nagyon a szezon elején voltunk. Valahogy soha nem sikerült egyszerre nyomnunk minden gombot, nem tudtunk egy csapatként működni, amikor mindenkinek jól jön ki a lépés és megy a játék. Voltak mérkőzések, amikor a húzóembereink jól szerepeltek, de voltak olyanok is, amikor náluk is kihúzták aznapra a dugót a konnektorból. A második sor igen ritkán tudott hathatós segítséget nyújtani a húzóembereknek. Bár ebben is némi javulás állt be a szezon második felében. Mindezek ellenére azt reméltük, hogy tudunk meglepetést okozni a Középdöntőben. Úgy gondolom nem is voltunk tőle messze. Számomra nagyon sokatmondó volt például a Gladiátorok elleni mérkőzés, amikor az egész csapat roppant gyenge játékkal rukkolt elő és úgy kaptunk ki mindösszesen 9 ponttal! Ezen kívül még rendkívül figyelemreméltó volt a Párducok elleni harmadik negyed, illetve a Sasok elleni mérkőzés, amikor is fontos játékosok hiányával együtt is mindössze 5 ponttal maradtunk alul a Sasokkal szemben. Az alapszakaszban kétszer is 24 (!) pontos vereséget szenvedtünk tőlük. Ahhoz képest az 5 pont úgy gondolom semmi. Azt a mérkőzést IS hozhattuk volna. De ugye, nincs ha és volna. Főleg úgy nem, hogy kulcsemberek hiányoznak a csapatból, hol kevésbé indokoltan, hol indokolatlanul. Holott a csapatnak mindenkire szüksége van. És nem tisztességes dolog a csapattársakkal szemben az egész éves munkát elrontani, azzal, hogy nem jelenünk meg fontos mérkőzéseken, késünk fontos mérkőzésekről vagy éppen nem is szólunk, hogy nem fogunk megjelenni… Még egyszer hangsúlyozom: ebben a csapatban sokkal több van a látottaknál! Többre számítottam egy Marci-Feri-Kata-Bence tengellyel felálló társaságtól, akikhez ráadásul szezon közben szépen csatlakozott a Réka-Dani páros is. Szó mi szó, nem szeretném rossz szájízzel zárni ezt a szezont. A csapat többször is megmutatta, hogy szép játékot tud produkálni és képesek harcolni a győzelem érdekében. Büszke vagyok a csapatra! Mindenképp sokat fejlődtetek a szezon elejéhez képest, és ennek még nincs vége. Az edzéseken továbbra is találkozunk és dolgozunk azért, hogy jövőre is a lehető legjobb eredményt érhessük el. Ehhez pedig elengedhetetlenül szükséges volt és lesz is, az amiből idén is rengeteget kaptunk: a kedves Szülők támogatása. Ezúton is szeretnénk megköszönni, hogy támogatták csapatunkat, bátorították a gyerekeket és lelkesen szurkoltak a mérkőzéseken! Jövőre szűnni nem akaró lelkesedéssel fogunk nekiállni a következő szezonnak! HAJRÁ SÓLYMOK, HAJRÁ KASZÁSOK!^

^^Pontszerzők

^

By voros