| MTK Budapest | _ | Mini Reménységek |
| 45 | 68 |
| Csapatok | 1. | 2. | Félidei büntető | 3. | 4. | Végeredmény |
| MTK Budapest | 10 | 12 | 5 | 8 | 10 | 45 |
| Mini Reménységek | 22 | 24 | 3 | 11 | 8 | 68 |
^
Már a hatodik fordulónál jár a Kenguru Kupa, ismét próbára tehettük magunkat más egyesületek csapatai ellen. A sorsolás elsőként az MTK lányaival hozott össze bennünket. Itt voltak magasabb lányok, de idén már többször bebizonyítottuk önmagunknak, hogy csupán ettől nem szabad megijedni. Ennek ellenére 6:2 ők léptek meg az elején, időt is kértünk. Sikerült kiegyenlíteni, majd átvenni a vezetést. Erre tökrement az óra. Aztán valami más gond is volt. Percekig állt a játék. Szerencsére ez minket zavart meg kevésbé, meg tudtunk nyugodni, és innentől kezdve jobb ritmusban játszottunk, folyamatosan építettük az előnyt. Aztán a negyed lefújása után megint percekig várni kellett, mert most a jegyzőkönyvvel volt baj. A második negyedben sem volt gondunk a támadással, tovább potyogtattuk a kosarakat, bár azért kaptunk is néhányat. Az első félidőt mindenesetre jó kis csapásszámmal hoztuk le, esélyünk volt megint a 100 pontot megközelíteni.^
^
A büntetőzésünk gyengén sikerült, mindössze 3 kosarat dobtunk. Egy olyan csapattól, ahová kiválasztott gyerekek érkeznek, ez meglehetősen kevés a bajnokság ezen szakaszában.
A második félidőben aztán teljesen más arcunkat mutattuk. Ritmustalan támadások, rossz vállalások, figyelmetlenséget, fegyelmezetlenségek. Azt gondolom, hogy az sem tett jót a játékunknak, hogy a védekezési alapelveket sem tartatták be megfelelően. Egy idő után mi is már tudat alatt ebben a felfogásban játszottunk. A második tíz perc gyakorlatilag szenvedés volt, kevés értékelhető jelenettel. Bosszantó volt, mert ahelyett, hogy átgázoltunk volna az ellenfélen, és azon izgultunk volna, hogy elérjük-e a száz pontot, leálltunk dagonyázni. Szörnyű kimondani, de helyenként rossz volt nézni, amit csináltunk.^
^
Érthetetlenül állok néhány dolog előtt. Azt gondolom, hogy bár nem szabad ezzel foglalkozni, de a körülmények sem voltak végig méltóak a mérkőzésünkhöz. Ennek ellenére mégis egy félidőn át ontottuk a pontokat. Aztán a második félidőben csak szenvedtünk. Ráadásul hiába kértem valamit, 1x-2x-100x-1000x, egyszerűen nem voltunk hajlandóak változtatni. Amikor ziccert dobtunk, érdekes módon vagy kosarat dobtunk vagy büntetőt. Amikor hajigáltunk… na az borzasztó volt. Meg kell értenetek gyerekek, hogy veletek komoly céljai vannak az egyesületnek. Szíveskedjetek komolyan venni magatok, egymást és az éppen veletek foglalkozó edzőt is. Be kell ismernem, hogy hiába nyertünk 23 ponttal, nem tudtam jó érzéssel felmenni az öltözőbe. Remélem, hogy többször nem lesz ilyen.^
^
