BEAC Vizslák _ Óbudai Kaszások (U11)
44 39

|Helyszín: Tüske Csarnok
Vezette: Jankovics Viktor, Paulus Bence M.
Nézőszám: 60^
Csapatok 1. 2. Félidei büntető 3. 4. Végeredmény
BEAC Vizslák 11 11 6 2 14 44
Óbudai Kaszások (U11) 7 8 6 9 9 39
Beszámoló a mérkőzésről
Article Pic

Medve Milán
1. félidő
^

Harmadszor kerültünk szembe a BEAC lányaival, másodszor tétmeccsen. A múltbéli szoros csatákra alapozva ezúttal is izgalmas játékra lehetett számítani. Az első félidő során nagyjából fej-fej mellett haladtak a csapatok, a negyedek vége viszont mindig a lányoknak sikerült jobban, így az első húsz perc végén 7 pont volt közte. Minden támadásért meg kell küzdenünk a szorosan és szépen védekező fehérmezesek ellen, ennek valahol örültem is, hiszen az ilyen dolgokból lehet tanulni. Attól viszont kifejezetten dühös voltam, hogy kb. tíz pontot kaptunk alapvonali bedobásból. Valaki mindig elfelejtette, hogy alkar a támadón és nem engedem a gyűrű közelébe. Megkapták, bedobták. Támadásban sajnos szinte csak 1:1-ből próbálkoztunk, a befutó játékosok lassúak voltak, a labdások pedig nem tájékozódtak megfelelően. Kiharcolt helyzeteinket sem értékesítettük túl jó aránnyal, így mindössze 15 pontra futotta két negyed alatt.^

2. félidő
^

Sokat vártam a félidei büntetőktől, főleg az első meccs után. Csalódást keltően kezdtünk, 6-ból semmi, ami azért volt igazán szörnyű, mert néhány gyakorlatilag értékelhetetlen kísérletet is bemutattunk. Szerencsére a második hat fiú összekapta magát, így 0/6 után 6/6 következett. Ezzel megúsztuk a még nagyobb bajt. A harmadik negyedben a negyed közepéig kevés értékelhető dolog történt a pályán (0:0), innentől ellenfelünknek elfogyott az ereje, mi pedig ezt egy 9:2-es rohammal ki tudtuk használni. A vezetést is átvettük, de a végén elbambultunk, így egál lett. Az utolsó negyedre nyitott volt a küzdelem, felváltva estek a kosarak, még ha nem is örült tempóban. Három perccel a vége előtt vezettünk 38:36-ra, innentől a negyed vége újból a lányoké lett, ezen a meccsen már harmadszor. Fájó hibák sorát követtük el, ami végül vereséghez vezetett.^

Összegzés
^

Iszonyatos csalódott voltam a meccs után és még most is az vagyok. Nagyon nehéz megemészteni a történteket. Gyakorlatilag minden adott volt ahhoz, hogy visszajussunk az A-csoportba, hogy már most eldőljön, hogy mi leszünk a negyedikek Budapesten. És egyszerűen úgy éreztem, hogy ezt csapat szinten nem akartuk. Nagyon kevés jó egyéni teljesítmény érkezett. Mi eddig is csapatként voltunk jók, amikor jók voltunk. Sajnos ezen a szinten egyelőre nincsenek olyan vezéreink, akiknek rendszeresen számíthatnánk a kiegyensúlyozott, átlag feletti teljesítményére. Most sokan teljesen kivonták magukat a játékból. Unszolásra néhány gyenge próbálkozás után újra elbújtak. Voltak, akiknek 1-2 dolog összejött, mégsem vállaltak többet. Voltak, akik a meccs végére még csak úgy igazán meg sem izzadtak. Nem égett a szemekben tűz, a koncentráció jeleit sem mutattuk sokszor. Egyszer-egyszer megvillantunk, olyankor azt sem tudta az ellenfél hol a labda. Miért nem csináltuk többször? Miért hagytuk őket a palánk alá befutni, hogy kosarat dobjanak? Miért dobtunk be 33-ból csak 17 büntetőt? Miért ejtünk el ennyi labdát? Miért nem fogjuk meg két kézzel? Sorolhatnám reggelig… Óriási kételyeket ébreszt bennem ez a vereség. Vajon én értékelem túl a csapatot, és egyénileg is én gondolok túl sokat egyesekről? Vajon csak nekem fontos, hogy ha már ennyit dolgozunk valamiért, akkor az látsszon is? Azért jártok össze, hogy vihogjatok meg ökörködjetek egymással vagy tanulni is szeretnétek? A szombati napunkból (is) lehet tanulni jócskán. Fogunk? Már megtanulhattuk volna annyiszor! Nincs más hátra, a 8. fordulóban a Kőbánya és PAFC ellen bizonyíthatunk. Ott eldől, hogy kik vagyunk/voltunk az idén. Én nem adom fel, és amit tudok, kipréselek belőletek! Remélem, hagyjátok…akarjátok…megcsináljátok…^

^^Pontszerzők

^

By medve